Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

egyiknek helyet sem őrietek meg az utókornak. Történetírásunk egy ideig másutt vélte feltalálni a hálatemplomot mig most általánosan KLsvárdán épültnek tekintik és Ismerik el. Kisvár da hagyománya igen korán Szent László kunok feletti diadalához kapcsolta a templom eredetét. Legelső okira

tos nyoma ennek a hagyománynak 1455-ból való«amikor is T. László király Pozsonyban, február 5-én kelt oklevelében Várdai István patai esperes, később kalocsai Mborosérsek kérésére Tarda város Szent László terére, másként Kápolna utcájára vásárjogot engedélyez. Ez az elnevezés, amely Kisvárdának épp a templom melletti részét - azt, amely ma is a Szent László nevet viseli* - kapcsolta a szent király emlékéhez, s egészen kétségtelenül ilyen jelentésű hagyománynak, vagy abban az időben már kétségtelen bizonyosságnak akart hangot adni. Ezt a hagyományt jegyzi fel három évszázaddal később Fejér János, József leleszi conventualista, kisvárdal plébános, amikor a kuruc idők után a dezolált állapotban lé» vő katolikus plébániát 1717-1724 között rendbeszedvén, a régi anyakönyvi feljegyzéseket uj könyvbe vezeti be és átjegyez abba minden régi irást, amelyhez még hozzájuthatott a vallásháborúk pusztításai után. Itt jegyzi fel többek között ismét a templom alapításának Szent Lászlóhoz kapcsolódó hagyományát. ' Ezenkívül három, a templom épületén meglévő felirat ad még jelt erről a hagyományról. Ma már közülük kettő eltűnt,e a harmadiknak is csak olvashatatlan helye maradt meg. Szerencsére szövegük különböző feljegyzésekben fennmaradt. Az első, legrészletesebb és legjelentősebb a szentély fölött volt, s templom belsejében a következő szö- * ujabb megvilágításban Hémetfa Pétert A kisvárdai rk. templom Szent László ábrázolása. In: Acta Archeologica. Bp. 1981. /nyomás alatt/ 17