Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ii. RÁKÓCZI FERHJC KISTÁRDIH A magyar szabadságküzdelmek legendás, eszményi hőse a nagyságos vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc négy alkalommal fordult meg Kisvárdán. Nem voltak olyan természetű kapcsolatai városunkkal, mint Bercsényi Miklós marsallnak, aki Kisvárdán és Nyírtasson földbirtokos is volt, de a fejedelem mindenkor szívesen időzött Kisvárda várában, amelynek fénye és jelentősége évszázadok után még egyszer újra teljes fényben ragyogott, bogy a Rákóczi felkelés leverésével aztán leáldozzon örökre. Kisvárda ebben az időben a kihalt Várday-család örököseinek kezén volt. Felerészben az Esterházyaké, akik azonban nem laktak Kisvárdán, felerészben a Melith-ágon beházasodott famíliáké, legnagyobb részben a Zichyeké; rajtuk kívül részbirtokosok voltak a Jósa, Krucsay, s Kérchy atb. családok. A vár jelentősége lehanyatló "ban volt. Több család közös birtoka lévén, csak kihasználásával törődtek s fenntartására nem áldoztak, ami tekintetbe véve, hogy a vár harcászatilag is avulni kezdett, súlyos következményekkel járt. A körkép teljességéhez tartozik azt is megemlítenünk, hogy ebben a korban hosszabb időn át a megyei főtisztviselők Kisvárdán székeltek, and. a városnak uj jelentőséget adott. Vallásilag a civódások még tartottak, de az ellenreformáció eredményeként ekkor Kisvárdán a közbirtokos .nemes családok már mind katolikusok voltak, mlg a jobbágy lakosságnak mintegy háromnegyede kálvinista hitet vallott. Sz a Kisvárda volt az, amely elsőnek látta felemelkedni a magyar égre a fejedelem szerencsecsillagat és ez •olt az, amely a delelön átkísérve azt, lehullani látta. Innen Indult ki a felkelés. Mikor Rákóczi a lengyel határt átlépte» a jobbágyság, amely ebben az időben kez118