Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

kat, hajókat hozattak átal, de a révet Örz6 hajdúk megismerték ókét és összelővöldözték a Tiszán átal. A labancok aztán visszatérvén, az hidakat, kiken nagyságod az rév felé innét átal ment, elhányták és gerendáit elvagdalták. Kisvárdán a mohácsi vész előtt a Várdai család tagjain és az 6 udvartartásukhoz tartozó familiárisokon kívül neme8 ember nem élt. A mohácsi vész után kezdődik meg a nemes családok kisvárdai térfoglalása, s a Yárdaiak egymásután több telket is adnak el a beköltöző nemeseknek, így 1587-ben Várdai Katalin és gyámja, Zokoly Miklós két dögei utcai telket eladnak Kérchy Istvánnak, 1588-ban Ujlaky Miklós csere utján szerez ingatlant, 1608-ban Várdai Katalintól egy telket kétszáz forintért vesz Chuta Miklós és 1626-ban telket szerez Kisvárdán Tolvay Ferenc, a hűtlenségéért fejét vesztett Tolvay Borbála dédapja, és ez időtől még többen. A XVI. századi oklevelek több helyen említenek kisvárdai utcákat. Ilyen utcanevek a következők: Szent László utca, Döge utca, Pap utca. A Döge utca igen sok helyen csak mint Dög-utca fordul elő. Egy 1554-ből való iratban bukkantam a következő módon megnevezett hölgyekre: A nemes Krisztina úrnő, először az egykori Chaholy Imre, majd a nemes Kisvárday János özvegye, most végül felesége a nemes Pethropolyai Horváth Ferencnek, leánya a néhai idősebb Báskai Mihálynak. Megjelent a FELSŐSZABOLCS hetilap 1935. május 23-1 /TTL. évf. 21./ számában. 103