Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ELSTiBDA MÚLTJÁBÓL Till. A romai katolikus templom toronyórája még nincs száz éves sem. 1848-ban állíttatta a Táros polgársága - tudvalevőleg ugyanis Kisvárda 1887-ig mezőváros volt s csak azóta nagyközség - az Itteni nemesi közbirtokossággal együtt. Erről tanúskodik az a gyüjtőiv, amely igy hangzik: „Kis-Várdai közbirtokosság a toronyba felállítandó órára eddig összeszedett 544 váltó forintokat, mely minthogy azon célra kevés s jelenleg hirtelen többet nem adhat, hogy az óra mentül hamarabb elkészülhetne, általam, alólirt, mint e célra megbízott által' Kisvárda Városának Polgárjai egész illendőséggel megkéretnek, hogy azon emiitett célra valamit ajánlani szíveskedjenek és azt alul húzott vonalokba beírják, oUy formán, hogy azon nevök aláírása kötelező gyanánt szolgáljon, annyi mennyiségig, amennyit kiki ajánlani szives lesz. KVárda, 1848 Juli 24. Parkas István pénztárnok." A polgárság igen nagy számban adakozott, igy az órát hamarosan fölállították. A legnagyobb adomány 5 forint, a legkisebb 15 krajcár volt. 1848-ban a város polgárságából polgárőrséget állítottak fel. Az erre vonatkozó határozat igy hangzik: „1848-ik év április 6-án Kis-Várda mezővárosában tartatott Városi köz tanácskozás és Köze sende sségi Bizottmány Ülése alkalmával Határoztatott: Minden városi honpolgár a közcsendet és közbátorságot tehetsége szerint fenntartani és minden erejéből előmozdi tani köteles, még pedig annyira, hogy ennél egy-egy hazafinak szentebb kötelessége Istenen kivül nem lehet. - Evégből rendeltetik: 1-ször Minden fő utcára a köz bátorság okáért minden 104