Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

básnak tartja a felfogást,mi szerint "...két nyelvi rendszer két teljesen különböző világot Jelent..." - Majd igy folytatja: "Ott pedig, ahol a népek, nemzetiségek,népcsoportok huzamosabb ideje élnek együtt, nagyjából azonos történelmi-társadalmi körülmények között, kialakulhat egy olyan gondolkodásmód, egy olyan világkép, amely tartalmában csaknem azonos, és csak nyelvi kifejezésében különbözik a másikétél. Itt,a népi érintkezésen alspuló kétnyelvűségben igen sok egymásravetődés, átsiklás történik. És mivel hiányzik a tudatosság, a nyelvek kölcsönhatásából vagy csupán az egyiknek a másikra való hatásából származó interferencia-jelenségek állandósulnak, elterjednek,behatolnak a helyi érvényű nyelvi normákba. A nyelvjáráskutaték összegyűjtik a kétnyelvűség eredményei t , anélkül, hogy igazában elmélyülnének a kétnyelvűség f olyamatának tanulmányozásában." Mi es utóbbiból igyekeztünk valamit bemutatni, feltárva néhány olyan mozzanatot e folyamatban, amelyek elősegítették a tirpák-szlovák magyar nyelvi ismereteinek megszerzését. A kétnyelvűség eredményeinek számbevételéről sem feledkeztünk meg. Ez azonban ismét egy külön munka keretében lehetséges csak. Itt nem törekedtünk másra, mint arra, hogy megpróbáltunk rávilágítani egy nem magyar etikum kezdeti nyelvi kapcsolataira a magyarsággal,a nyelvi és nyelvhasználati differenciálódásra önmagán belül, és arra, milyen tényezők befolyásolhatták a korabeli szlovák telepeseket a magyar nyelv elsajátításában,továbbá arra, mi volt az iskola szerepe az egész folyamatban. Márkus Mihály négy évtizeddel ezelőtti vizsgálódásai kiterjedtek az addig élt tirpákság magyar nyelvének jellemző sajátosságaira. Ezt irta akkor: 58.