Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)
"A tirpák-magyár nyelvjárást beszélőkről tudnunk kell, hogy a kétnyelvűségnek azon a szakaszán vannak, ahol a nyelvközösség egy része már átlépett a nyelvcserén, a másik része pedig most halad át rajta, vagy még csak közvetlenül most áll e folyamat lefolyásának küszöbén. Az ilyen állapot mindig kiegyenlítetlen szokott lenni és rögzítése igen nehéz feladat... A nyíregyházi tirpák-magyar nyelvjárás ma még - mondhatni - erjedésben van, a igy végleges, kiforrott formáját még nem láthatjuk. A kialakulási folyamat megfigyelésére több évtizedes elle67 nőrző munkára volna szükség." Napjainkban, túl az "erjedés állapotán, van még lehetőség ez óhajtott vizsgálatra. Mihelyt azonban teljesen megszűnik a kétnyelvűség is - és ez hamarosan bekövetkezik -, "...a tiszántúli nyelvjárásterület északi részének egyik önálló és különleges ala6B kulása...," a tirpák-magyar nyelvjárás sem lesz a régi mert azokét a hatásokat fogja kimutatni, amelyek már régen befolyásolják az egyébként is egyre változó környezeti magyar nyelv részéről. Dolgozatunkban, lényegében, ennek a tirpákok által beszélt magyar nyelvnek a forrásvidékét, születése körülményeit szándékoztunk figyelemmel követni - mondjuk a "kamaszkoráig". Jegyzetek: 1. Kálmán Béla: Anyanyelv, idegen nyelv,kétnyelvűség /Magyar Nyelv 1980. 1. sz./ 2. Tanulmányok Békéscsaba történetéből /Békéscsaba Város 59.