Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

nyíregyházi nyelvjárásban. Oka abban keresendő,hogy a gö­möri nyelvjárás hatása kisebb mértékben és szórványosan érvényesülhetett az onnan elszármazott szlovákoknál. Igaz ugyan, hogy a Nyíregyháza környéki nyilt /e/ jelen van a környezet magyar beszédében, de a tirpákság is - mint a többi szlovák etnikum - hosszú ideig nyelvi zártságot alkotott mindaddig,amig nem lett általános a magyar nyel­vű iskoláztatás. A "tirpák-tót" nyelv védekezése oly erős volt, hogy bár hangállománya elszakadt a középszlovák/a/-tól, megta­lálta e helyettesítő /é/-t, mintsem teljesen fölváltotta volna a magyar /E/-vel. Nem ez lett tehát: ä/é > é > E, hanem ez: ä/é A é » e/E. A magyar /E/ a fiatalabb korosz­tálynál /60-65 évesek/ tapasztalható, amennyiben még tud­nak néhány rigmust, dalt vagy imát és éneket. Ugyanakkor a szlovák /a/ helyett a magyar /A/-t is megtaláljuk. Pél­dául: "Besejen, ňeoriEn, SAmo eA mi rod'i..."; KopA,rEpA, xrEü,A to ^Er A bozE tEn."; "Nevesta sa radujE,Že jaj bo­ti hotujE."; "Ha nincsen, hát Ale bud 'E mAť, Jó ax is­ten, bud'E pomáhAť." Az átvevő nyelv szempontjából mindkét jelenség az ún. forditott szubsztitúcióhoz tartozik /amikor szlovák han­got helyettesítenek magyarral/. A magyar magánhangzó-fonémák helyettesitéséről/szub­sztitúciójáról/ az anyanyelvünkre oly jellemző négy hang, az /U-U/ és az /'ó-ó/ kapcsán szólunk. Ezek a hangok szlo­vák szóban nem bukkanak föl a nyíregyházi nyelvjárásban , csakis a magyar kölcsönszavakban, de nem kivétel nélkül. Féldák a helyettesítésre /szubsztitúcióra/: ü 7 ü/i - gyümölcsös r d'ümölcöé/d'imölcös: suset má aj veľ ki d'ümöléös; nem termelünk 7 netermelüjeme:taki ana­rož už ne térmeItt jeme; 55.

Next

/
Thumbnails
Contents