Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

liai csehet használta, őbenne is elevenen élhetett az a szemlélet, "...mely 150-200 esztendeig az akkori ország minden nemzetiséginek sajátja volt. Azaz a magyar királyság alattvalóiéként magyarnak, "hungarus"-nak számította 40 magst minden nem magyar anyanyelvű lakos is." A múlt század harmincas éveiben Jelentős változások történtek Nyíregyházán az egyházi és az iskolai életben a magyar nyelvet illetően. 1836. június 5-én Kralovanszky András főbiró, például, a régebbi szokással ellentótben, magyar nyelven tett közzé hirdetnivalókat az evangélikus templomnál, az addigi tót nyelvű helyett, "... a város népe nagyobb magyaro• , 41 sodaea végett." Ugyanezen év június 23-án megyei küldöttség járt az iskolában, "... melly a végett jelent meg, hogy adhasson relátiót a Tek. Vármegyének arról, mennyire haladott elöl már a Nyiregyházi oskolai ifjúság ie á magyar nyelvben? S ez alkalommal minden Tudományok tárgyai csupán tsak magyar nyelven folytak." 4 Ez idő tájt ez 1753-ban és közvetlenül utána betelepültek dédunokái lehettek az iskolások. Ha részükre magyarul folyt az iskolai oktatás, ez azt jelezte, hogy a tirpákok tömegesen érthették a magyart - minden egyéb ráhatás mellett is, csupán a mindennapos nyelvi érintkezés folytán. A jelzett évben hét iskola volt a városban, ezren felüli tanulóval, a vizsga pedig az evangélikus templomban zajlott le. "Ez... egy egészen magyar Examen volt, mellyhez haeonló még soha sem Város fenállásától őlta nem adatott." 43 A fent emiitett vizsgán a /református/ magyar lakosság megtisztelő képviselője "Tek.Jármy Imre Ur" volt, aki bár "református lóvén", a "maga költségén hoza40.