Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

éiny po které Obyvatele nektery Nyíregyházak! odjiti chteJi.V. 35 A mai templom - méreteiben is tekintélyéé nagyságával - 1784-86-bsn épült, szinte egyidőben a szarvasival /l786-88/. "1834-dik Esztendő Marti

us 23-ikán innepeltük Nyíregyházán az Ag. Vallást követő Eklesia Templom fucdamentumé letételének 50 esztendős ünnepét, de á mellynek napja teak 25-dik Martiasra esik..." - Írja Susstek Sámuel. 36 A templommal együtt iskolát is szerveztek a nyíregyházi telepesek. Az oktatás nyelve 1839-ig szlovák /pontosabban: a tankönyvek nyelve a már emiitett bibliai vagy ócseh nyelv/, attől kezdve kétnyelvű. "A* felsőbb lakóiakban..,az elsőkben történt alapos előkészület után minden tudomány magyarul és tétül taníttatik, adatik elő..." - olvashatjuk Karlovezky Lajosnál. -" Az evangélikus egyház 1839-ben elbocsátással fenyegette azokat a tanítókat, akik nem beszélték tökéletesén a magyart. ™ Ml előzte meg ezt az intézkedést? Vizsgálódásaink e részéhez egy magántulajdonban lévő, de ezakmai berkekben ismert naplőt, S u 8 z t e k Sámuel egykori, 1830-től 1846-ig terjedő kézírásos feljegyzéseit vettük igénybe. A napló Írója a Besztercebánya melletti Lipcse-n/Liptse/ született 1806-ban, és Abaujazántóról nősült. 1833. október 1-től Nyíregyházán tanított az evangélikus iskolában mint a "kisebb Leányok R. Tanítója", ill. a "Természeti Tudomány" előadója. "A* Szántai Ekklesláből jöttem Nyíregyházára Osk.Tanitőül..." - irja magáról. Nem tudni pontosan, hogy milyen anyanyelvű volt, de magyarul szépen irt/kitéve az "ábáúji" jellegzetes hangra az ékezetet is/, "tótul" nyilván jól beszélt, a kornak megfelelő irodalmi nyelvet pedig, a bib39.