Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

ľ,:ezoberényben "... ezeken 8z összejöveteleken más nemzetisé?"; legény vagy lány nem vett részt, nem is próbálkoztak." Még századfordulónk táján sem fért meg békességben s közös bálon a három nemzetiség fiatalságs. "...a kivezényelt csendőrök teremtettek közöttük rendet mindsnyiszor." x Amig korábban a sanyarú szociális helyzet elnyomott minden más érzelmet - a létfenntartási ösztönön kiviii -, megfértek egymással a nemzetiségek, "ihelyt konszolidálódott a sorsuk és anyagilag gyarapodtak, felütötte fejét a más nemzetiségeket nem tűrő magatartás, bár abban sz időben, például, "A szlovák nemzeti öntudat ... kialakulásának ... feltételei és serkentői hiányozlak." A betelepitő földesurat egy dolog érdekelte: legyen megadóztatható jobbágya, Az sem volt fontos, hogy milyen vallású a betelepülő szlovák, A csabai szlovákok zömökben evangélikusok, mert az impopulátorok elsősorban az evangélikus középszlovak területekről toboroztak. Ez a tény Békésben és később Nyíregyházán is kedvezett a magyar-szlovák nyelvi közeledésnek, hiszen a dél -középszlovák nyelvjárás nagy területen érintkezik az é15 szaki magyarral. Az innen való elköltözésnek vannak nyelvi következményei, mégpedig: a dél-középszlovák keveredett az északi magyarral; ez a nyelvezet elkerült Békésbe; itt újra keveredett más szlovák, továbbá német és helyi magyar elemekkel; Békésben kiegyenlítődtek a különböző szlovák nyelvjárások,ezáltal sajátos szlovák nyelvjárás jött létre ; ennek megfelelője nincs a szlovákban; szlovák nyelvi sziget alakult Békésben, amelyre hatott az együttélő és a környező magyarság nyelve; ez korai kétnyelvüsé17 get eredményezett. A továbbiakban ható tényezők; 1753-ban a csabai és a 28.