Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

telepesiteni". A Békés "...megye által 1753 őszén községenként végeztetett összeírás szerint az 5 helységből 449 családfő kívánt családostul, vagyis összesen mintegy 2000 o személy Hyiregyháza pusztára áttelepedni." Harruckern Ferenc békési földesúr erőszakkal akarta visszatartani őket, de "... a megye és az uradalom engedni volt kénytelen,és a meggyötört jobbágyok útnak indulhattak. Nyiregyháza első, 1754.évi összeírása szerint a 214 Békés megyei q származású családfő közül 39 berényi volt." 7 A folytonos költözködés, a helyváltoztatás lehetővé és szükségessé tette a különböző nyelvű népcsoportoknak egymással és a helyi hatóságokkal vagy földesuraikkal való érintkezést. Legalább annyira ismerhették a mások nyelvét, hogy akadály nélkül megérthették egymást. A letelepedett, megállapodott csoportok ugyan már zártabb közösséget alkottak, ill. más módon újszerű vagy alkalmi nyelvi kapcsolatok keletkeztek.Elszigetelődöttségük nőtt, az anyanyelv inkább csak a belső használatra szorult, a külső kontaktusok száma és vele együtt a magyar nyelvvel való érintkezés lehetősége ugyanakkor nőtt. E téren voltak kedvező és akadályozó tényezők. A berényi szlovákok pl. zárt, nehezen megközelíthető etnikai közösséget alkottak. Ritka volt a házasság a helybeli magyarokkal vagy a németekkel. Legföljebb csak azért történt meg mégis, hogy együtt maradjon a birtok." A szlovák családban szégyennek tartották, ha m a ď a r k u -t, vagy s v á b k u -t vett el a legény. Ez a szoros szokásrend csak az 1920-as évek után engedett fel,de az öszszeházasodés azután sem lett általános." Akadályozó tényező volt - a házassági szokásokon kivül - a vasárnap délutánonkénti táncmulatságok rendje.27.