Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

majd Békésbe is. 1716-ban például 22 magyar család élt Csabán, 1720-ban pedig már 74 magyar és szlovák család van ugyanott. i Nemeskereki és Berény története a Csabáéhoz hasonló képet mutatja. Berény és Csaba történet« pedig elválaszthatatlan Nyíregyháza újratelepítésétől. 1722-ben a földesúr költségén katolikus magyarok és szlovákok érkeztek Nemeskerekibe, bár Harruckern János György megbízottai elsősorban különböző német tartományokban toboroztak telepeseket. Szívesen befogadták azonban a szlovák és a magyar parasztokat is. "A török kiűzése után országszerte futótűzként terjedt el a hire, hogy az Alföldön földhöz lehet jutni. A felszabadult, nagyrészt lakatlan földre, mint Ígéret földjére valósággal özönlött e földéhes jobbágyság..." 4 Előbb szökött jobbágyok érkeztek, azután telepitéeszervezők /impopulátorok/irták össze az áttelepülni szándékozókat. Ilyen szervező volt Madarász András, akinek vezetésével 1723ban fölvidéki evangélikus szlovák jobbágyok telepedtek meg Berény pusztán /ma: lfezőberény/. Az 1760. évi összeírásban 127 szlovák családfő szerepelt itt. Megjelent az első német jobbágycsalád is, de az első jelentős létszámú német telepescsoport 1725-ben Jött Berénybe, többen közülük Gyuláról. 6 A szlovákok az ország számtalan településéről, gyakran magyarok szomszédságából, a németek inkább csak német közegből érkeztek az új hazába. ' További elvándorlásokról is szólnak a krónikák: Csabáról, Szarvasról, Berényból több szlovák és néhány német család pl. Arad megyébe költözött. 1753. május 23-án gróf Károlyi Ferenc Szabolcs vármegyével egyetértésben pátenslevelet adott ki, amely szerint "Nyíregyháza és Cserkesz nevű pusztáját be óhajtván 26.