Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

II. rési. HARTHA MÓR NAPLÓJA A dési csata előzményei 1848! ... Mily csudálatos esztendő volt ez! Mintha az egész vén Európában, a legridegebb nemzetekben is új ifjúi vér pezsdült volna meg. Az elnyomott Magyar nemzetben már ugyan az 1825-dik óv óta kezdett valami mozgalmasabb s nagy történeti múltjához méltóbb élet jelentkezni. Bizony ideje is volt már! Mert az 1711-ben szomorú véget ért Rákóczi-felkelés /előbb forradalom volt irva a felkelés helyett!/ óta, mintha vógelenyészésnek indult volna a magyar.... végkép elfeledni látszott dicső múltját, egykor világtörténetre kiható tetteit, ... hagyta magát az osztrák uralomnak kénye-kedve szerint kizsákmányoltatni, nemzeti nyelve használhatási jogától, alkotmánya gyakorlati kellékeitől mind tovább-tovább megraboltatni. ... mintha valami lethargikus életképtelenség vett volna rajta erőt! ... Azok a szolgálatok, melyeket a Habsburg-lotharingiai dinasztiának tett, nem a nemzeti érdekeltség fellángolásának tulajdonithatók, hanem csak egy Mária Terézia bájai iránti érzéki udvariaskodásnak s az a "moriamur pro rege noströ Maria-Teresia" - valóban majdnem a nemzetélet kiirtásával fizetett. Ez az asszony csinálta a körüle rajongó főurainkból a copfos "külföld magyarjait" s. fia a "kalapos király" II. József merészelte a magyar nyelv ós slkotmány ellen a végső csapást - ami ha teljes célzatában nem sikerült is s a nagy francia-forradalom hatása miatt II. Lipót s a magyar nemzetre ismét rászorult I. Ferenc alatt szünetelni látszott is kevés ideig az összbirodalmi - magyar nemzeti élet ellen működő törekvés: de a Napóleon megbukását követő restaurációban egészen leplezetlenül mutatta magát az osztrák perfidie.