Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

aminek aztán 1825. év óta szakadt - ha nem is vége, de legalább kezdett megszűnni féktelen garázdálkodása! évről-évre határozottan emelkedett a nemzeti öntudat, a melynek ébresztése és ébrentartására céltudatosan és rettenhetetlen bátorsággal tevékeny nagy férfiakat - egy Wesselényit, Kossuthot, Lovassyt bebörtönzéssel próbálta elhallgattatni a bécsi erőszak; de hiába!, a brutális hatás csak ellenhatást szült s a márciusi nagy eseményekhez vezetett. Miként ünnepelte ezt a sárospataki főiskola? ... A márciusi időjárás ugyan nagyon kedvezőtlen volt; havas elsője mintha ki akarta volna oltani a lelkesedés tüzét, a feneketlen sár, mintha le akarta volna kötni a nemzeti zászlókkal, hazafias dalokkal körmenetre indult ifjúságot! ... Hasztalan! ... életerősebben dobogott a lelkesedés fáklyája, mintsem kioltható s erősebb a tettre duzzadó erő, mintsem csak mérsékelhető, annyival kevésbé megbénítható lett volna! ... A körmenet megtörtént a visszaérkezve kiindulási pontjához, lelkes szónoklatok közben feltűzték a nemzeti lobogókat az új kollégium fal és tetőérintkezésnél az országút felőli két szegletre s a középen emelkedő oratórium felett s ezzel eljegyezték s már háromszázados "Rákóczi iskolát" az 1848-diki, még vernéikül! és csak magasztos eszméit tartalmazó, törvényeiben megindult s fellángolásban nyilatkozó forradalomnak! Aztán megalakították a főiskolai nemzetőr-századokat, eddig is már legllberalisabbnak mutatkozó tanáraik - Pálkövy és Csorna kapitányságuk alatt; mintegy előérezve.hogy ez a forradalom nem lesz mindig vérnélküli; szorgalmasan gyakorolták magukat egy Baán nevű obsitos bakakáplár oktatása szerint az ekszercirozásban, elsajátítva a katonai testtartást, lépéseket, sorakozásokat, bontako27 c