Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)
3. Nagy Miklós: Kántorjánosi a Horthy-rezsim idején
A szőlőterület községünkben kb. 430-450 kh volt. Ebből azonban kipusztult 280 kh. Gyümölcstermesztés s házikertekben és a szőlőskertekben folyt.A gyUmölcsfaállomány 80-85 %-a szilva volt. Almával telepitett terület nagyságs elérte a 35-40 kh -at. Az első zártkerti elmést Juháez Béla.Mohácsi Gábor, dr. Binét Miklós és Péter János telepitik községünkben. A mezőgazdaság főbb terményei: Rozs, burgonya, napraforgó,kukorica. 1930 után kezd elterjedni a zöldtrágyának való cirmos keserű csillagfürt. Majd később termeltetik a cirmos édes csillagfürtöt megfogásra. Ezt annek ellenére, hogy munkaigényes,érdemes volt termelni, mert jól megfizették. A talajerő utánpótlást továbbra is Istálló- és zöldtrágyával végezték. Műtrágyát csak az uradalom használt. A kisebb gazdaságok Idegenkedtek tőle, főképpen ezért, mert pénzbe került. A termésátlagok alacsonyak voltak. Rozsból 5-7, burgonyából 60-70, napraforgóból 4-5, csöves kukoricából 2025,csillagfürtmogból 5-7 mázsa termett holdanként. A földet mind a nagyobb,mind a kisebb parasztgazdaságokban lóökör- vegy tehénfogattal művelték. Gépi müvelés csak az uradalomban volt. A nagyobb gazdaságokban kezdett elterjedni a fogatos 12-soroB vetőgép. A gazdakörnek is volt ebből 3 db, amit díjfizetés ellenében edott kölcsön. Ekekapát csak az uradalomban lehetett látni. A kapálást kézi erővel végezték. Jelentős volt az állattenyésztés. Ez abból adódott, hogy a község Jóminőségü és nagyterületű legelővel rendelkezett. Szarvasmarha 250-500 db, sertés 1300-1400 db, ló 50-60 db, birka 1900-2000 db, /az uradalmon kivül/, ezenkivül többezer baromfi volt a községben a felszabadulás előtti években.