Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

3. Nagy Miklós: Kántorjánosi a Horthy-rezsim idején

ként a szezonra 20 kg kenyérlisztet, és 2 kg sózott szalonnát. Adott még aratópáronklnt - 1/3 részes művelésre 2 kh burgonyaföldet is. Szalma csak a kaszásnak járt, a marékszedő ebből nem kapott. Az aratás - jő időjárás esetén - általában 14-16 erős munkanapot vett igénybe. /A nap harmatfelszálláskor kezdődött ée a késő esti órákig,teljes besötétedésig tartott."Egy ilyen aratási idényben egy arató 200-250 kg rozsot, 80-100 kg búzát, 30-40 kg árpát és zabot keresett. A kalászos termény behordásában, asztagolásában az aratónak már nem kellett résztvenni. A cséplést az aratókból alakitott, külön szerződött munkacsapat végezte, amely munka 24-28 napig tartott. A caépléBt teljesítményre vállalták,általában az elcsépelt mennyiség 3,5 %-át kapták. Ezenkívül minden cséplőmunkás kapott hetenkint 1 kg szalonnát. Egy cséplési Bzezonban egy munkás megkereshetett 300-350 kg kenyérgabonát. Magbököny és egyéb takarmánymagvak cséplésekor volt olyan nap, hogy egy munkás csak 5-6 kg. rozsot keresett. De ezt is el kellett végezni, mivel a szerződésben ezt is rögzítették. Ha a munkások az alacsony kereset miatt a munkát nem akarták felvenni, akkor az uradalom a csendőrséget vette igénybe. Egy ilyen eset történt 1929 késő őszén, amikor az aratók nem akarták a derzsi Pisch-féle birtokon a lupinuszt felnyüni és betakarítani. A gazda a csendőröket vette igénybe, akik községünkben házról házra járva gyűjtötték össze a szerződött munkásokat és szégyenteljesen, szuronyos puskák közt kisérték ki őket a faluból a munkaterületre. Az uradalom cselédeinek nyáron 3 órakor, télen 5 órakor verték meg a tanyaközepén felkötött hatalmas vasdarabot. Aki az ébresztő után fél órával nem volt az istál-