Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

2. Torma Józsefné Takács Jolán: Kivándorlás Ajak községből

65. Lázár József. Felesége Bodor Erzsébet. Nincstelen. Kint farmergazdaságuk volt. Kint haltak meg. 66. Téth György. 67. Tóth János. 68. Tóth Mihály.A három testvér nőtlen és nincstelen volt amikor kiment. György mint nőtlen ember jött haza az I. világháború után és 8 kh. földet vett. A másik két testvér kint maradt. János a kint élő Sós István lányát vette el, már Amerikában. Utódai szintén kint élnek, farmergazdálkodást folytatnak. 69. Kozma János.Felesége Petrov Margit. Nincstelen. Szerzeménye semmi. Kint halt meg. 70. Goller János. Felesége Udvari Nánó. Nincstelen. Szerzeménye 10 kh. föld. Az I. világháború előtt jött haza. 71. Teszárovics Balázs. Szerzetes pap. Amerikából átment Braziliába és mint püspök fejezte be életét. 72. Kovács József. Szegényparaszt. Nőtlen maradt. Szerzeménye ismeretlen. Kint halt meg. 73. Dolhai János. Felesége Jursa Borbála.Nincstelen.Szerzeménye semmi. Itthon halt meg. 2. A második kivándorlási hullám /1914-1935/ A második hullámnál feltűnő, hogy a kivándorlásban résztvevő parasztok aránya már módosult. Amig az első kivándorlási hullám résztvevői szinte valamennyien mezőgazdasági munkások, napszámosok és cselédek voltak, addig a második hullámban emelkedett a kivándorló kisparasztok száma is. Felvetődik a kérdés, vajon miért? A kisparaszti családok száma egyre nő, viszont földjük egyre kevesebb lesz. A nehézségekhez hozzájárult még az a körülmény is, hogy - korábban a bankoktól, földvá-