Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

- Legyen szives, felséges királykisasszony, nézzen át fejembe, hátha segíthetek rajta! Ahogy igy nézegett a fejébe, egyszer csak feljajdul a lány. - Jaj! Jön mán! Jött a hatfejü sárkány, dult-fult, csak ugy hanta & habokat. Kiszólott: - Jancsi,add be azt a jánt, mat elvittél három korsó vizemet!Ha be nem adod, kimegyek, íiribrül-darabra vag; daliak! Azt mondja neki Jancsi: - Gyere ki, ha bajod van! Akkor a sárkány kijött. Azt kérdte Jancsitól,: - Hogy vijjunk? Ölre vagy kardra? - Ahogy te akarod! - Vijjunk ölre! így összedűltek.A három vad körülállták, várták, mikor szól nekik a gazdájok.A sárkány belevágta Jancsit bokáig a földbe. Jancsi belevágta a sárkánt térdig a földbe. íígyea^r kirántotta a kardját, levágta mind a hat fejét a sárkánynak, így a királykisasszony megmenekült, megölelte, me-gcsókolta. Hitta, hogy menjen vele a királyi palotába. De Jancsi nem ment. így odaadta neki az aranygyűrűjét. Megköszönte a jóságát és elköszönt tülle. A kisasszony mikor ment hazafele, a Veresalnok vitéz leszállt akkorra a fáról: - Na, felséges királykisasszony, esküdjön meg kardos markolatjára, hogy én mentettem meg a haláltól! így a kisasszony elment haza. Jancsi ez alatt az idS alatt leszedte a sárkánynak a nyelve hegyeit, belerakta a kis táskájába és elindult vele hazafelé.A Veresalnok vi9.