Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

nékra bukkantak homokhordás közben. A Dankópusztán is került elő a földből több urna, a szőlőskertben szarmatakori, szkítakor! edények, cserepek. Józsefházán rézkori edények, a Gorkij utcában is neolitkori ember szerszámai, eszközei« Gazdag lelettel rendelkezett a Csillag utcai szkíta sir. Bővebben nincs értelme foglalkoznunk ezzel a korral, hiszen nem lehetett az más, mint Szentmihályé. Süd népe is csak azt az életet élhette, mint közeli szomszédja,Talán annyiben különbözött a küzdelme, hogy többet szenvedett a Tiszától, annak kiszámíthatatlan áradásaitól. A rét, a mélyebben fekvő nyugati határ évenként a Tisza árterévé vélt. Ilyenkor csónakon lehetett eljutni Polgárig, Hel, esik olyan bőségben volt, hogy kézzel, kosárral foghatták. Ha ellenség közeledett, könnyű volt elrejtőzni! Bevették magukat az általuk jól ismert nádasok rejtett zugaiba , 8 itt vészelték át a kritikus időket. Innen látták házaik magasba szálló füstjét, ami településük, majd falujuk pusztulását jelentette. Amikor meggyőződtek az ellenség elvonulásáról, visszaszivárogtak az üszkös romok közé.Az ügyesen álcázott vermek, az elbitangolt» majd befogott jószágok lehetőséget adtak az élet újrakezdéséhez. 2. fejezet . ^ . • Büd a középkorban ? . Mielőtt rátérnénk a község első birtokosaira a GutKeledekre, nem árt, ha néhány bekezdésben irunk a középkori magyar monostorokról

, és a monostorokat alapító nercnemzetségekről. ' •.