Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

is elmaradt. Portyáztak, tétlenségükben a vár körüli földet munkálták, jövedelmük növelése céljából. A hajdúság harmadik része a földesúri magánhadseregbe szegődött. Őket magánföldesurl hajdúknak nevezzük. A hajdú városok lakossága házasság utján is gyarapodott, a környező falvakból, de főleg jobbégyfalukből választottak feleséget. Rápolti Mihály nánási ref. lelkész feljegyezte, hogy Bűdről és Szentmihályról is nősültek nánási hajdúk. Bocskai, ha szerette és kedvelte is a hajdúkat 1605ben elérkezettnek látta az időt, a hajdúkérdés megoldáséra. A zsitvatoroki béke után a császár megtiltotta a hajdúk portyázását, a készülő bécsi béke szinte feleslegessé teszi a hajdúkat. Előtérbe került a hajdúk nemesség ellenessége, saját földesuraik elleni osztályharcuk. De mi történjen a feloszlatott hajdú sereggel? Lehej őket kényszeríteni a földesúri fennhatóság alá? Minden erejükkel a jobbágyságba való visszahelyezés ellen harcoltak. Tömegesen a felvidéken tartózkodtak, leszállításukra nem volt pénz. Bocskai anyagi helyzete megromlott, és ami váratlanul jött, I606. decemberében meghalt. Uj fejezet veszi kezdetét az ország és hajdúk életében. Alkudozások, tárgyalások egész sora következett.Mindenki szabadulni szeretne a hajdúktól, még szomszédságuktól is. A felkelt hajdúk a Bocskai adományokon kivül megkapták Polgárt, Szentmargitát. A felkelés vezetői a kiváltságolt hajdúk érdekeit nézték, a hozzájuk csatlakozott parasztokkal keveset törődtek. A feudális társadélomban kiváltságos hajdúk 1848-ig biztosították jogaikat. A kiváltságoltak leszállítása nagy huza-vona után megtörtént és a fejedelem adománybirtokán jött létre a hót hajdúváros. A kiváltságolásból kivül maredtsk rosz25.