Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

ezabb volt, mert nem tértek vissza eredeti helyükre, ekkor vagy a földesúr, vagy a török fennhatósága alá kerülnek.Arra vártak, hogy majd csak valamelyik földesúr szolgálatába állnak. Rákóczi Zsigmond fia György Bűdre telepitett hajdúkat /a kiváltságlevél 1956-ban megsemmisült/. Álljon itt bizonyítékul I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna 1643. április 6-án Pogarason kelt oklevele, amelyet a Pusztán álló Balsára vonatkozóan adtak ki. "Nyolcadszor /igy/ hogj pedig az nekünk es maradekinknak való szolgálatra alkalmatosabbak lehessenek, tartozik kiki közzülök, jo készülettel lenni nem csak valami alávaló hajdú módon pedig, hanem ugjan katona módon sisakkal panczil vassal fegjer derekkai, farkasburral, kopjával, level hordozásra pedig szintén az Pocsaiak Teglasiak BttDIEK, Kedgyaszaiak a tob joszakaikban valók éjjel nappal valamint az szükség hozza, es Patakrul parandsoltstik kötelesek legyenek". Büd 1624-ben kapott szabadságlevelet A környező mezővárosok az alábbiak szerint jelzett időben az országban elsőként nyerték el a szabadságlevelüket: 1. Nánás 1605, 5. Vámospércs 1605, 2. Böszörmény 1605, 6. Polgár 1608, 3. Hatház 1606, 7. Dorog 1632. 4. Szoboezló 1606, /Rövid ideig volt magánföldesúri hajdútelepülós. II. Ferdinándtól királyi kiváltságlevelet szerzett, amely megegyezett a Bocskai félével./ 26.