Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

szonélvező a nép a telkekre osztott földön.Kedvezőbb volt az úrbéres szolgáltatás, de a XIV. században, fiagy l«ajo8 idejében, amikor a jobbágyság társadalmi osztállyá alakult megnövekedtek a terhek. 1351-ben biztosítja a törvénykönyv a Károly Róbert által bevezetett telekadót,vagy portaadót, de van egy fogyatékossága, mert nem veszik figyelembe, hány család lakik a telken. Telkenként az évi adó 18 dénár 3 garas volt. A pénzszűkös világban ez a készpénzes adózás nagy gondot okozott a telkes jobbágynak. Ehhez járult a földesúrnak fizetendő kilenced /noná/ az egyháznak járó tized /decima/. A földesurak telhetetlensége, kapzsisága közismert volt. Mindig fölfelé kerekítettek. Ajándékozott a jobbágy, ha a földesúrnál gyermek született, ha meghalt, ha megnősült a fia, vagy férjhez ment a lánya, karácsonykor, húsvétkor és még ki tudja hányszor. Tehát az évi termésből, állatszaporulatból két- tizedet leadott a nép, adta a vetőmagot, robotolt, dolgozott, nem volt lehetősége és módja a gazdagodáshoz, szűkösen és nehezen élt« * Az emelkedő terhek, a megismétlődő járványok a lakosok helyzetét mind elviselhetetlenebbé tették. A XV. században Zsigmond törvényei segíteni szeretnének, de nincs lényeges javulás a jobbágyok életében. . 1354-ben a Báthori Bereczk három fia ágán leszármazottak között Bihar-, Szabolcs-, Szatmár megyei birtokaikat három részre osztották, mégpedig Ábrám, Kenéz, Kckath, Encheuch, Wencheleu, Léta, Lúgos, BÜD, Nyíregyháza községeket, Mályusz Elemér által közölt egy 1437. évben keltesett "itéletlevél"-ből olvashatjuk, hogy a két Büdmonostor melléki birtokos: Balog-Semjéni Kállai /Kalló-1/ Lökös /Leu17.