Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Ekkor I. György fiainak: III. Jánosnak és I. Mihálynak jutott a nyiradonyi monostor kegyuraságából a Báthori örökösöket illető rész egyharmada, a pordányl rész fele, Enesencs Üllő részének fele,Kis-Léta negyede és Szaniszlő egészen. Szaniszlő kedvéért lemondtak minden követelésükről, melyet a sárvári monostor, Nyírbátor, Pócs, Nyíregyháza és Btidmonostor részei iránt támaszthattak volna. A középkor egyik legnagyobb csapása az Európa-szerte dühöngő mirigy- és pestisjárvány, amit közönségesen "fekete halál"-nak is neveztek. Ez a Kelet-Ázsiából behurcolt betegség 1348-ban elérte Szabolcs megyét, természetesen Btld sem maradhatott ki belőle. Általában a lakosság egynegyed része pusztult el.Súlyosbította a helyzetet az, hogy a betegség átterjedt az állatokra is. Tömegesen hullott a szarvasmarha, sertés, juh, még a kutyák is megkapták a járványt. Sem hiába vették be a könyörgéseikbe "éhségtől, tűzvésztől, járványtól ments meg uram minket." A korabeli egészségügyi viszonyok, babonás hiedelmek szabad utat nyitottak a járványoknak. A robotoló jobbágy vagyonkáját a jószág képezte, ha attól meg kellett válnia, mert tehetetlen volt a dögvésezel szemben, évekig nem állt talpra. Földesurától sem remélhetett segítséget, őt sem kímélte a természeti csapás. 1349. március 16-án az Egri Káptalan Nagy 2*ajos királynak jelenti,, hogy /Balog-. Semjén nembeli/ Biry Tamás Szabolcs és Szatmár megyei birtokait neje,fiai és leányai között elosztotta. Ebben a jelentésben Bndmonostora néven emlitódik községünk. Az úrbéres viszony A jogviszony a földet birtokló földesúr és a nép között az úrbéres viszony volt. Birtokos a földesúr, a ha16.