Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

/nyírségi, bihari, szatmári, beregi/ korai településeik, illetőleg legfontosabb központjai kizárólagosan az un, határvidékekre esnek. Világos, hogy a nemzetsógtagok határvédő feladatot is kaptak." ^

1 Élvezték a király bizalmát, alkalmasak voltak a világi és egyházi szervezetek védelmére, ezért kerültek ők délen, nyugaton és keleten a határnépekkel szomszédságba. A Gutkeledek magas világi méltóságokat töltöttek be.Részt vettek az állam- és egyházszervezésben. Talán ők Büdmonostor alapitői is. 1261-ben történt, hogy Pál tulajdonába került Apaj István összes birtoka. A következő falvak: BUd, Bőrvej, Tót-Bőrvej, Tarján, Palkonya, Hugyaj /ma Érpatak/ Gellért /?/, Dada és Qáva. Pállal, tehát BUd község tulajdonosával és családjával nem szűnt meg 1. András fiainak a rokoni együttérzése. BUd község másoknak átadása, illetve megszerzése ekképpen történt:Pál fiaitól megvették a Báthoriak és tovább adták egy részét a Szakoliaknak. A csere a község monostorának felépítése után történt. Azt már később tudjuk meg az Anjoukori Okmánytárból, hogy a Báthoriak a monostor védőszentjéül Szent Miklóst nevezték meg /az 1762-ben épUlt budi görögkatolikus templom védőszentje szintén Szent Miklós pUspök lett/* Karácsonyi János történetírónknál olvashatunk arról, hogyan is lett a Gutkeled nemzetség Bűdön elsőként birtokos? Egy évszám nélküli megjegyzésben jelzi,hogy a Bátboriaknak szerzett birtokuk volt BUd. Azt is megtudjuk, hogy a Báthorl ág tagjai a községben, annak megvétele után "együttesen"monostort építettek. Ezek szerint a Báthori család első temetkezési helye Büdmonostora volt. Többen, közösen építették a monostort, de a családok igyekeztek egy-egy birtokközpontban, monostoros helyen egyedttl élni és temetkezni. 14.