Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

gődjön. Adtak le agyán a határ legmostohább és a falutól jó messzire eső részén családonként 1-2 holdat, amiben nem volt köszönet. A kilátástalan jövőt bizonyítja egy 1920-ból valrf rövid statisztika. Amíg 1900-ban a népesség 2.207 fő, addig húsz év alatt a falu lakóinak száma mindössze 2.777™ re emelkedett.Ebből őstermelő 918; iparral foglalkozó:72; kereskedő: 11; kereső férfi: 660, kereső nő: 258. " KornÍ8S aratőgépet hozat, igy akarja feleslegessé tenni a részesaratőkat /1924/. Éjjeli, nappali őrök vigyáznak az asztagra, de az mégis kigyúlt. Abbamaradt az aratőgép használata. Nagy a szegénység. A Szociáldemokrata Pártban bíznak, sokan be is lépnek, főleg azok, akik orosz fogságból jöttek haza. A megtorlás nem késik. A csendőrség akcióba lép. A csendőrörsre mind gyakoribb a beidézés, ahol a-a ütlegelés, pofozás mindenkinek kijár, ha már "befáradt". Föld kellene a parasztembernek,nem terror. De nincs meghallgatás, csak puskatus. Akadnak néhányan, akik Németországban keresnek munkát, a Birodalmi Ut építésénél dolgoznak. Nincs rájuk hatással a Nemzeti Szocialista Párt. Nekik más az óhajuk: a nagybirtok felosztása, mert ők csak akkor juthatnak földhöz. Tervezgetik ki kap a "Kornicséból", ki az "Óláéból". Mindenki fél a háborútól. A SAS behívók mind sűrűbben érkeznek a családokhoz. Büd elveszti önállóságát A tiszabüdiek tiltakozása ellenére 1941.január 1-től Büdszentmihály és TiezabUd egyesült;

Büdezentmihály néven. /A belügyminiszter 4.146/1940. 6. sz. rendeletére./ 137«