Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

1895. október 1-től Szentmihály és TiezabUd közbe anyakönyvi kerület, Szentmihály székhellyel. 1896. május 1én Tiszabüd önálló anyakönyvi kerület. 128 Hanyagságok, pontatlanságok és még visszaélések is történtek a korábbi anyakönyvvezetésnél. Előfordult az is, hogy a fiúnál leány nevet diktáltak be, igy később a "kiírásnál" nem jött számításba, leányt nem soroztak be katonának. Igaz,a lelkészeknek minden uj év kezdetén az elmúlt évben született fiu gyermekről számot kellett adni a hatóság felé, de ha meghalt és nem jegyezte be a keresztneve alá "meghalt" mint élőt tartották nyilván, majd a katonai "kiirás" alkalmával jöttek rá, régen nem él, de viszont ismernek néhányat olyat, akik sehol sem szerepelnek. Az állampolgárok életének pontosabb nyilvántartása csak az állami anyakönyvezéssel oldódott meg. Hiába volt az az elvi álláspont, hogy mindenkinek kell egy felekezethez tartoznia, de akadtak felekezeten kívüliek, akik nem tudták, de nem is akarták kilétüket igazolni. Uj nevet kap a község Az 1898.avi országos helységrendezós során a BUd névből a községhez 7-kmre folyó Tisza nevének hozzáadásával alakították ki a TISZABÜD nevet. Tiszabüd 1900-ban: "Területe: 7.747 kh. Népessége: 2.207; külföldön távol: 7; Férfi: 1096* nő: 1111; Életkor: 6 évnél fiatalabb: 432; 6-11 éves: 293; 12-14 éves: 165; 15-19 éves: 585; 2039 éves: 405; 60 - - éves 156; nőtlen, hajadon: 1215; házas: 885; örvegy:107; elvált: - -; anyanyelve: magyar:2206; egyéb: 1; vallás: rk.: 383; gk.: 1338; ev.ref.: 399; izr.: 87; ir-olvas: 1041; lakóház: kő- 7, kő-tégla

s 48; vályog: 288; egyéb: 10; « 353." 13

° 116.