Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

nius 29-én kezdik el a faluban. 1979-ben két fajtát termesztettek, ezeket kecskeméti bőtermő

nek. ill. holland eredetü rlmbuez

nak nevezik. A vetőmagot a felvásárlók biztosítják, s csak a termesztésre kiadott fajtákat veszik át. • III. Összegezés A tanulmány korábbi fejezeteiben a paraszti gazdálkodás jellemző vonásairól,változásairól szóltam, majd ismertettem a parasztgazdaságok hagyományos és a termelésben, termesztésben ujabban megjelent növénykulturált. A továbbiakban - a leírtak összegezéseképpen - a paraszti gazdálkodás általánosan jellemző vonásair'l, a jelenről, ennek vetületeként, ill.következményeként a megváltozott, átalakuló telekszerkezetről, a megváltozott életkörülményekről, végül a jövedelemielhasználás uj módjairól kívánok szólni. A vizsgált időszak a paraszti gazdálkodás történetének két.egymástól minőségileg is különböző fejezetét fogta át. A hagyományos gazdálkodást 1945/50-től egy alapvetően uj forma váltotta fel, amely az egyes ember tudati megközelítésében és értelmezésében a paraszti gazdálkodás "átrendeződését" jelentette.A termelőszövetkezeti csoportok, majd a termelőszövetkezet, később az Állami Gazdaság megalakulásával a parasztgazdaságok birtokviszonyaiban, majd termelőtevékenységükben uj körülmények elakultak ki, s az 1979-ben rögzíthető kép ezemünkláttára megvalósult bizonysága a paraszti gazdálkodás, ill. a parasztgazdaságok rugalmasságának, nagyfokú alkalmazkodóképességének. Ez az alkalmazkodóképesség kimutatható volt a falu gazda-