Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

A málna-dohány kapcsolathoz magyarázatként szolgál még néhány példa: 1. Akinek dohánya van a faluban, szinte mind foglalkozik málnával is, de nem minden málnatermesztő foglalkozik dohánnyal.Ennek egyrészt a megfelelő szakértelem hiánya ez oka, másrészt az, hogy a málnával idős ember is elboldogul, de a dohányhoz, pl.a szárításhoz fiatalokra is szükség van/régen ezeket kukáslegényeknek nevezték/, idős ember egyedül nem boldogul a dohánnyal. 2. A dohány ée a málnatermeeztés időben jól kiegészíti egymást.A málnával mindig akkor vannak teendők, amikor a dohánnyal még nem kell dolgozni. A málna-szedés megkezdésekor a dohány kapálása már befejeződött, a törés viszont még nem kezdhető el. 2» A két növény jövedelmezőségét illetően megoszlanak s vélemények, a ráfordítás egészét tekintve a málnát általában jövedelmezőbbnek tertják. 2. Uborka Ahol a faluban nincs málnatermeeztés, azokban a parasztgazdaságokban szabadterme8ztésü ugorká

val foglalkoznak, azaz kerti és szántóföldi művelése egyaránt ismeretéé. Kerti termesztése gyakoribb, s ez a kertek hagyományos termesztési arányait megváltoztatta, átalakította a faluban. /A kertek többségéből kiszorította a zöldségféléket./ Az uborka termesztése az utóbbi években bontakozott, ill. bontakozik ki. Erre minden bizonnyal hatással van az is, hogy - a málnához hasonlóan az uborkát is szerződéses növényként termesztik. A vetésterület élesen eltérő, 400-1600 négysz. öl között változik. Jövedelmezősége hasonló a málnáéhoz. 1978/79-ben 1 hold uborka tiszta jövedelme 90-120.000 forint között változott. A málnánál munkaigényesebb növénynek tartják. Gondosabb talajmüvelést, több permetezést igényel, szedése és szállítása pedig különös gondosságot kivan a termelőtől.Szedését ju-