Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

dik az iskolákban, másrészt a szedés Idejére a városba származott utódok szabadságukat itt töltik szedéssel. £ haT hétre a málna a 8 éves gyerektől a 80 évesig mindenkinek biztosit munkát,A málnát fajta szerint csoportosítva a felvásárlók biztositotta ládákba szedik,egyik-másikba 3-4 kilójával. Ennek rekeszes- vagy gurulós málna a neve. A szedéssel összefüggésben mondják, hoey a málna azon kevés növény közé tartozik, amelynél a talajmüvelési és növényvédelmi munkákat lehetne gépesiteni,de a szedést már nem.Ezért marad a málna a 200-400 négyszögöles kisparaszti gazdaságok növényének. /A termelőszövetkezet nagyterületű kisérletei eredménytelenek maradtak, legalábbis jövedelmezősége alatta marad a paraszti birtokon termesztetteknek./ A málnaszedés idején négy felvásárló- ill. begyüjtőhely működik a faluban. Egyik-másik forgalma 50100 q. kör'Jl mozog. A begyűjtött termést minden este 8-10 teherautó szállitja a miskolci Hűtőházba. A felváeárlóhelyek 14-19 óra között üzemelnek. A telep vezetője minden este a málnaszállitmánnyal Miskolcra utazik,8 másnap délelőtt 10 órára érkezik vissza a faluba a pénzzel. 10-14 óra között történik az előző nap leadott málna árának fizetése, s 14 órától ismét kezdődik a felvásárlás. A korábbiakban utaltam arra, hogy a málna a kertekben ás a határban egyaránt megterem. Egy-egy család termőterülete /a család létszámától is függően/ változó.100150 négyszögölnél kisebb és 1 kh.-nál nagyobb területtel egy család kezén nem találkoztam. A jövedelem hasonlóan változó, ami a termesztett fajta és a telepitvény korónak is függvénye. Közepes termésnél 1978-ban 200 négyszögöl málnás 10-15 ezer forint jövedelmet biztosított./Ez 1 kh. területen 100-120 ezer forintot jelent - s ez a jelenség is elég gyakori a faluban/.