Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

tént. A lakóházak padlása ezt a funkciójót főleg a kisterületi! parasztgazdaságok esetében napjainkig megőrizte. A vetőmagnak kiválasztott csövek tárolása hasonlóan a padláson törtónt, ugy, hogy nem fosztották meg a csöveket, s lehúzott csuhé

jukkái a tető gerendái közé fűzték fel. A tárolás általánosan elterjedt építményei a górék

, léces góré

k. A visszaemlékezések szerint a nagyméretű górék az uradalomban, vagy a nagyparaszti gazdaságokban voltak általánosak, használatuk a kisparaszti gazdaságok esetében ujabb keletű. A górékat Nyirlugoson zárt deszkázassál, és olyan léc vázzal készítik, amelynek falát tengeri vagy napraforgó szárbél alakítják ki. A méretek és az építésre haaznált anyagok egyben mutatói a gazdálkodás egésze színvonalának, másrészt a parasztgazdaságon belül a tengeri szerepének, termeeztési arányainak. A górék gerendavázának, ill. az építmény aleó részének gyakran találkozunk tyúkóllá történt átalakításával. A deszkás és léces szerkezetű górék általában cserépfedelet kapnak,mig a kóró oldalú góré

k fedele szalma és sós. Az ujabban készült górék elhelyezése minden esetben a portán és nem a gazdasági udvarban történik, ami nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy kiszakadtak a telek és a gazdasági udvar ha3*5 gyományos épitmény-berendezéséből. J A kukorica felhasználása A kukorica felhasználását három területen követhetjük nyomon: a táplálkozás, a takarmányozás és a növényi részek különböző gazdasági hasznosítása. A termesztett mennyiséget és a felhasználás módjait Nyirlugoson is meghatározta az, hogy a kukorica főleg a szegényebbek körében volt fontos táplálék. Keleti K

. táplálkozásstatisztikai felméréséből tudjuk, hogy a kukorica fogyasztásénak két fő területe Erdély ée a Dunántúl déli