Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

kotja, ill. Jellemzi szilárdan rögzített oldalfal. Egy részük oldalukon, vagy két végükön nyitott. Az ilyen nyitott végű vagy oldalú pajtákat Nyirlugoson hodálynak le nevezik. Különösen érdekes az, hogy a falu környéki tanyákon ezekben a két végén nyitott hodályokban száradtak a dohánypórék, de télen ez alatt tartották a birkát. A dohánypórék egyenletes száradását a pajták belső kiképzésével érték el. A pajták fiókokra oszlottak, a fiókok között belső járók voltak kialakítva, ezeket fináncjáró

knak nevezték. A pajták belső ágasait,oldalsó tartóoszlopait belécezték,ezek voltak a szerblafák

. Ezekre kötötték fel a pórémadzag

okat, amelyeken a dohánylevelek száradtak. A megszáradt leveleket az uradalomban csomózóházak

ban minősítették, simították és nagyobb egységekbe kötötték, ezek neve bál

, bála volt. A bálákat régen szekerekkel szállították a nyírbátori fabrikába

. ujabban, ill. a felszabadulás után a felvásárlás helyben történik. b. Tengeri Alábbiakban az ismert és termesztett tengeriféleségekről, a vetés formáiról és eszközkészletéről,a növény müveléséről és betakaritásáról, a tárolás módjairól és építményeiről, a felhasználásról, azaz az emberi táplálkozásban ée az állati takarmányozásban betöltött ezerepéről, a kukoricaszár és más részeinek hasznosításáról kívánok vázlatos áttekintést adni. Ismert és termesztett tengerifajták. Gyűjtéseim Borán a nyirségi falvakban 12 féle tengeri termesztésével találkoztam. Kimutatható volt, hogy a Nyírséget az Alföld, az északkeleti hegyvidék