Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

megelőzte a századfordulót. A gabonatárolás leggyakoribb eszköze a hombár volt /nyerges tetejű ácsolt láda/, a kamrában vagy a tornácon helyezték el. ^gy-egy hombár 10-12 q. termény tárolására volt alkalmas. Ujabban a keve'B gabonát csak zsák

ban és a kamrában tárolják, mint régen a kisgazdák. A rozs jelentősége mellett a búzá

ra és az árpá

ra vonatkozó adatok esetlegesek, e gabonafélékből a termés mennyisége is mindenkor jelentéktelen volt a rozs szerepéhez képest. 2. Kapások /a tavaszi forduló növényei: dohány, tengeri, burgonya, napraforgó/ a. Dohány A magyarországi dohánytermesztésnek napjainkban legfontosabb területe Szabolcs megye, ill. a Kyirpég. A dohánynak ezen a vidéken alig évszázados története van, igy a termesztés kibontakozását, a dohánytermesztők rétegének szerveződését, a termesztett növényfajtákat és a termesztés munkafolyamatát, eszközkészletét szinte a kezdetektől nyomonkövethetjük. Az 1970-es években Nyirlugoson a dohány a málna után a második legjövedelmezőbb növény volt. Paraszti földeken való termesztése az 1950-es évektől alakult ki, korábban szinte kizárólag a nagybirtok növénye volt. A termesztés nyírségi ós nyirlugosi történetében is fontos állomás volt az 1851-ben megvalósított dohánymonopólium. Ekkortól, főleg ennek eredményeként vált a dohány a nyírségi nagybirtok növényévé, s ekkortól szűnt meg a korábbi, szórványos paraszti termesztés is. A monopólium megvalósítása, a nagy terüle-