Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

tesen falvanként misképpen alakul, színezve az általános képet. Ez alól Nyirlugos sem kivétel. Azok a tanulmányok, amelyek Nyirlugos gazdálkodásáról, vagy a gazdálkodást-földmüvelést érintve az utóbbi években születtek, "kivételes"-nek, "ssjátoa"-nak Ítélik meg a helybeliek "négyfordulós"-nak nevezett határhasználatát. Megfogalmazzák, hogy az őszi és tavaszi nyomások mellett külön nyomása van az ugarnak és a legelőnek is - s ez a Nyírségben sehol másutt nem ismeretes. A nyirlugos! "négyfordulós határhaeznélat"-ra magyarázatként egy példát emiitik a szomszédos Nyirmihélydiból. Ez egyben arra is utal, hogy Nyirlugos határhasználata nem egyedülálló jelenség. "Az aratás Margit napkor kezdődött, június 18-20 körül. Ez elhúzódott július közepéig, ekkor kezdődött a betakarítás, behordáe. A közbirtokosság a learatott gabona betakarítására két hetet adott, de közben már a csordát ráhajtották a tallóra, a sorkeresztek között legeltettek. Az ugart az aratás befejezéséig nem volt szabad szántani. Amig fel nem szabadult a talló, a jószág az ugart Járta. Az ugar felszántása titán a jószágot a tavasziak beszántásáig a gabonatarlón tartották. Az őszi kenyérgabona-növények tarlójónak beszántása után abba kerültek majd tavasszal a kapások. A kapások betakarításának ideje szeptember és október volt. A betakarítás után a tarlóról a jószágot, a csürhét a kapások helyére is áthajtották. Ez lett a következő évben az ugar. A kapások helye egyik újtól a másikig megmaradt legelőnek. Majd a leszántott ugarba került kapáé idején a keserű lipinusz. A gabona előtt ez volt a legjobb zöldtrágya. Trágyalipinusznak is neveztük." A határ használatának ugyanez a formája volt ismeretes Nyirlugoson is. Négyfordulós rendszer

nek nevezték, s