Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

ez az 1950-es évek elejéig, azaz az első termelőszövetkezeti caoport megalakulásáig megvolt. Ezt a fordulós rendszert egy parasztgazdaság vizsgálata kapcsán az 1905-1909 közötti években sikerült rekonstruálni: 1. fordulé 2. forduló 3. forduld 4. forduló /1905 tavasz- /1905. ősz- /1904 ősz- /1905 nyáx1905 ősz/ 1906 ősz/ 1905 nyár/ I906 tavasz/ kapá

s legelő kalászos ugar /1905 ősz- /1906 ősz- /1905 nyár1906 ősz/ 1907 nyár/ I906 tavaBz/ legelő kalászos ugar kapás /1906 ŐBz- /1907 nyár1907 nyár/ I9O8 tavasz/ kalászos ugar kapás legelő /1907 nyár1908 tavasz/ ugar kapás legelő kalászos Eszerint a kapások nyomása legelő lett, majd ebbe került a kalászos,az aratás után ez ugarnak maradt. Négy év elteltével ismét visszakerültek "eredeti" helyükre a vetemények./Ugyanez Nyirmihálydibanrőezi forduló, tavaszi forduló, ugar és évenként forduló kaszáló rét./ A legelő a határ negyedrészét tette ki. Ezt ősztől tavaszig járta a jószág,akkor leszántották, s ebbe került a rozs. Az állatokat szántás után áthajtották a rozs tarlójára, ami a következő tavaszig, a kapások vetéséig ugaron maradt. Az ugar, mint a negyedik forduló, az 1920-as évek elejétől fokozatosan átalakult, felszabadították a nyomáskényszer alól. Ekkortól kezdve ebbe az évente változó területbe mindenki saját elképzelése szerint veteményezhetett, ül-