Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

korolták volna. Mindössze két adatközlő ismerte el, hogy "valami mégiscsak vót azokba' a babonákba", de a gyüjtÓB tapasztalatai alapjón azt mondha

tjuk,hogy igen kevés férfi munkatevékenységét szabályozta a hiedelmek és ezzel kapcsolatos tevékenységek normarendszere. A falu lakói számottevő többségben görög és római katolikus vallásúak.Vallás szerinti megoszlásuk a hiedelmekben nem határolható el élesen. Lényegében azonos hiedelmi ismerettel rendelkeznek,inkább a hiedelmek gyakorlatában lehet eltéréseket tapasztalni. Behány hiedelmet, amelyekre az anyag tárgyalása 8orán rámutattam, kizárólag a görögkatolikusok gyakoroltak, amiből talán arra lehet következtetni, hogy a görögkatolikusok valamivel egységesebb hiedelemtudatot őrizhettek meg,

s a hiedelmek gyakorlása is tovább tarthatott körükben. Be ez természetesen egyelőre csupán hipotézis, a kérdéat csak a falu egész hiedelemrendszerének alapos feltérképezése döntheti el. Dolgozatom terjedelménél fogva sem vállalkozhatott arra, hogy a hiedelmek életével és az időmeghatározáB kérdésével részlete8ebben foglalkozzon. Egy kérdést mégis érintenem kell ezzel kapcsolatban, ha felületesen is. Nevezetesen azt, hogy a jelen gyakorlattal van-e kapcsolata a fent leirt hiedelmeknek.Egy hiedelem élő vagy gyakorolt voltát azonban nehéz eldönteni,hiszen lényegében az adatközlésre kell támaszkodni, amely nem minden esetben ad pontos felvilágositást. Igen kevés adatközlő ismeri el, hogy ma is gyakorol egyes babonás szokásokat, szivesebben utalják azokat vissza a régmúltba. Azt még kevesebben, hogy valóban hlaznek is bennük. A legtöbbjük egy hiedelem gyakorlatát azzal indokolja, hogy megpróbálni nem árt, 25 hatha meg hasznai is. Ez a magyarázat ugyanakkor arra is fényt dérit, hogy a gyakorlati élettel a hiedelmeknek