Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

első szövetkezeti csoport ekkor alakult meg, de még 1952ben fel is bomlott. /Kivételt képez a Szabadság-telepen szervezett csoport,amely a Gencsy-féle uradalom tanyáján, az ottani nincstelenekből szerveződött ée tovább-funkcionált. / Az első szövetkezeti csoportot két évvel később követte a második megalakulása. Ezt a falubeliek "általános tagositás"-nak nevezik,mert a gazdálkodók közül mindössze 10-15 család maradt ki, a többi szövetkezeti gazda lett.A nyiri homokkal és a kis területen termeszthető, ujabb növénykultúrák meghonosodásával magyarázzák azt,hogy napjainkra lényegesen megnőtt a tsz-től függetlenül, kis területen, vagy a háztáji földeken termelő parasztok, parasztcsaládok, gazdaságok száma. A termelőszövetkezet és az önálló parasztgazdaságok között kialakult termelőkapcsolatot néhány jellemző példával kivánom illusztrálni: 1. "A szövetkezet és a gazdák között jó a kapcsolat. Ha valaki dolgozik, háztáji földet kap, s aki ebbe dohányt vet, azt a tsz. segiti. Gépet biztosit a permetezéshez, meg a törés utáni beszállításhoz." 2. "Előfordult olyan, hogy a termelőszövetkezet a saját dohányát kiadta a helybelieknek feles, vagy harmados müvelésre." 3_. A dohánytermesztéssel kapcsolatban jellemző tünet volt a dohánytermesztők korábban kikristályosodott rétegének felbomlása az uradalmi dohánytermesztés megszűnése után. A kertészek jelentős hányada a földosztás után áttért a gazdálkodásra, s ezzel párhuzamosan számosan betelepültek a faluba. A récens gyűjtések szerint a háború után a dohánytermesztés megindulása Nyirlugoson is a volt uradalmi dohányosokhoz, feleskertészekhez kapcsolódott. A munka módszerét és technikáját a faluban ők terjesztették el. A felszabadulást követő paraszti dohánytermesztés megindu lásában és kibontakozásában a másik lényeges tényező a