Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

A rontás megelőzésének módjai után vegyük sorra a rontás alól való feloldozás változásait. A rontott tehenet arról lehetett felismerni, hogy nem adott tejet, fejeskor rúgott, esetleg meg is betegedett. A rontás feloldozásának egyik módja az állat elverése. A megrontott tehenet gazdái éjfélkor verték el. Az állat gerincére a gazda kifordított ingét vagy a gazdasszony pendelyét teritették, alá pedig egy marék temetőföldet szórtak. A temetőföldet kilenc sirról hozták éjjel, útközben senkihez nem szólhattak, hátra sem nézhettek, mert nem sikerült volna meggyógyítani az állatot.A tehenet bottal vagy seprűnyéllel jó alaposan elverték,nem kellett sajnálni, mert a hiedelem szerint minden ütés a rontó személyt érte, aki gyakran meg is jelent, és kérte, hogy ne Üssék agyon az állatot, inkább visszaadja az elvett tejet. Ha a boszorkány fekete macska alakjában szopta meg a tehenet,a macskát igyekeztek elverni. Ha kerék alakját vette fel a boszorkány,a kerékagyon keresztülhúztak egy kötelet és felakasztották, vagy villát szúrtak a kerékagyba. A müvelet közben a macska vagy a kerék visszanyerte emberi alakját, és beismerte rontó szándékát, Ha a macskának verés közben sikerült is elmenekülnie, illetve 8 kerék akasztás közben kiugrott a gazda kezéből és kigurult az istállóból, másnap mégis megtudták, ki volt a boszorkány. A macska alakjában rontó boszorkány megbetegedett, testén meglátszottak a verés nyomai, a kerékké változott boszorkány nyakán ott volt a kötél helye,ha pedig villát szúrtak bele, megvakult. Öreg korában egyik napról a másikra megvakult Poklon Bábi is, a falu már emiitett boszorkánya. Az emberek azt mondták, azért, mert egy szomszédjának meg akarta rontani a tehenét, és kerékké válva ment be az istállójóba. Amikor a férfi a kereket meglátta, vasvillát szúrt bele