Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

uradalom szántotta és vetette a földet, s csak ezt kb'vetőleg adta ki burgonyának vagy tengerinek, esetenként répának. A harmados földből mindenki igényei szerint vállalhatott, de egy helyen fél holdnál nagyobb területet senki nem kaphatott, A harmados müvelés térhódításéban megfigyelhető a falu parasztgazdaságainak differenciálódása, A differenciálódás alapja részben - mint korábban emiitettem - a gépesítés volt. Ezt jól érzékelteti a feles és harmados müvelés közötti különbeég, Felea müvelésnél a részvállaló saját eszközeivel dolgozott, éa saját vetőmagját adta, A vető-és kapálógépek elterjedése a termés elosztásának arányán nem változtatott, csupán a felesben művelő munkaintenzitása növekedett, több föld megművelésére nyilt lehetősége. Ha az uradalom vagy nagyobb gazdaság az ekekapáláat vállalta, a vetőmag biztoaitáaa, a vetáa és betakarítás ellenére a réezea már csak harmadában vállalhatott. Ezért van az, hogy a gépesítés elterjedése harmados müvelés kiszélesedése előtt nyitott lehetőséget. 2. A paraszti földek és a termelőszövetkezet, az Ál lami Gazdaság megalakulása, egymás mellett élése, termelési kapcsolatai A jelenlegi határ területe a azézadforuló körüli állapotokhoz viszonyítva alig változott. A recens gyűjtések szerint Nyirlugos közel lo.ooo kh. kiterjedésű határából 1979-ben 3.ooo kh. volt a parasztgazdaságok kezén, mig 7.000 kh. területen gazdálkodott a Termelőszövetkezet és az Állami Gazdaság. A szövetkezeti gazdálkodás megalakulásának idejét a faluban n

tagositás

n-nak nevezik. Az első tagosítás 1952-ben, a második 1956-ban volt, azaz az