Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

Húshagyó napján mindössze két, állatokhoz fűződő hiedelem iBmert. Mivel e napnak ma már nincs különösebb ünnep jellege, lényegében már csak az emlékezet őrzi a valaha ezen a napon gyakorolt hiedelmeket. Régen ekkor nem volt szabad fonni, varrni, vagy mosni, nehogy nyomorék legyen a jószág a háznál. Szuvák Györgyné 76 éves, adatközlő szerint nyultrágyát kevertek a tyúkok eleségébe, a tojéshaszon biztosítására. A Szent György naphoz fűződő hiedelmek bizonyos fokú kettősséget mutatnak.Mint azt dolgozatom előző fejezetében leírtam, ehhez a naphoz fűződik a tehén egészségét biztositó harmatszedés. Azonban Szent György napjának mégis a boszorkány rontó tevékenysége alkotja a jelentősebb hiedelemtartalmát. Azt tartják, a boszorkány rontása ekkor a legerősebb; "Minden éjjel 9-től 12-ig járnak a boszorkányok, de különösen Szent György éccakáján." /Béniné, Gall8csák Julianna, 76 éves, gör. kat./ Szent György éjszakáján, esetleg hajnalban a boszorkányok a határban abroszba szedték a harmatot. Ha az abroszt otthon kicsavarták, tej lett belőle. "Szent György éccakáján járnak a boszorkányok. Mennek az erdőre, kaszálóra, szedik a tejfelt. Azt mondják: "Nem kell a tej, csak a tejfel." Oszt akkor van tej, csak tejfel nincs rajta." /Kántorné, Fecskány Julianna, 76 éves, gör.kat./ Le ha a rontás, varázslás praktikáit nem ismerő személy próbált ilyen módon tejet szerezni, nagy veszélynek tette ki magát, mert ha valamit nem jól cainált, nemcsak tejet nem nyert, de a többi boszorkány még jól el is verte. "Hajnalba' mentek az ördöngösök, szedték a harmatot a legelőn, ahol az állat szokott járni. Ebből lett tejük,hogy az állat nyomán felszedték a harmatot. Azt mán nem tudom, hogy tovább mit csináltak vele, de ha nem jól sikerült, meg kellett neki