Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
tok számára is sütöttek cipót, de ma már ez a szokás teljesen feledésbe merült./Szuvákné, Kovalszki Julianna, 76. éves, gör. kat.. Gébemé, Múlik Borbála, 74. évea, gör. kat./. Érdekes a karácsonyi asztal és vacsora hiedelemköre is. Kizárólag a görögkatolikusokra korlátozódik az a szokás, hogy az ez alkalomra különösen szépen megterített asztal alá szénát szórnak, vagy egy kis kosárba szénát tesznek azzal a vallásos tartalmú magyarázattal, hogy a kis Jézus is jászolba született, ennek emlékére hozzák be a szénát. Másnap ^ ezt a szénát a tehén alá teszik,vagy megetetik vele, hogy egészséges legyen, és sok tejet adjon. Néhányan a baromfi alá teszik a szalmát, hogy jól tojjanak a tyúkok. ^ A gazdasszonynak ülve kell elfogyasztani a vacsorát, hogy a kotlósai jól üljenek a tojáson. Amikor a kántálok megérkeznek, és megkérdezik, szabad-e kántálni, a gazdasszony jajgatva, a tyúk kárálását utánozva válaszoljon, hogy sokat tojjanak a tyúkok és hamar legyen kotlója. Ez a hiedelem szintén csak a görögkatolikusoknál ismert, ott is csak az idősebbek között, ma már nincs a gyakorlatban. A házba elsőként belépő kántáló neméből jósoltak a születendő marha nemére is; ha fiu jön elsőnek kántálni, bikaborju lesz a háznál, lány lép be először, üszőborju. A háziállatok egészségét biztositó és rontásától óvó hiedelmek kapcsolódnak Vizkereszt napjához /jan. 6./. Régen ezen a napon szenteltvizet vittek a templomból, és otthon az egész házat, istállót, ólakat is beszentelték, hogy ember-állat egészséges legyen ás a gonosz ne tudjon ott rontani. Ma már a pap személyesen megy el a házakat beszentelni. Az istálló négy sarkát Bzórják be szenteltvízzel, helyenként az állatokat is, vagy az ételükbe ön12 tenek belőle.