Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

jedtebb eszközök a különféle rudak vagy rúdszerű teherhordók Nyirlugoaon a mezőn, a szénagyüjtésnél ma is általánosan használatos a rudas vagy rudashordó rúd

. Ez két azonos hosszúságú, legtöbbször akácfából készített rud, amelyeknek az egyik végét kihegyezik. Kezeléséhez két ember szükséges.A rudakat a széna vagy szalmacsomó alá dugják /ellentétes oldalakról, a kihegyezett végeket, egyszerre/, majd a két kiálló rúdvéget megfogják és a rudak közé állva felveszik a széna vagy szelmacsomót és a kívánt helyre viszik. A rudas mértékegységgé is vált. Nyirlugoson általában 10 rudas széna alkot egy boglyá

t. Az elkészített és megőrzött rudasok mellett vannak alkalmi rudasok is. Ezek a munkahely közelében talált vagy vágott rudak, egyenes gallyak. Mig az állandó rudaeokre olykor monogramot is vésnek,addig ezeket az alkalmiakat felhasználás után eldobják vagy másra használják fel. A rudassal leginkább rokonságba a faluban széles körben ismert és használatos saroglya is, /3. kép/, amelyen trágyát,ápitkezési anyagot visznek a férfiak. Ritkán előfordul, hogy a szekér saroglyáját is használják teherhordásra. Ketten 2-2 kézzel a szekérről leszerelt saroglyát megfogják és a rárakott terhet ugy viszik. A kivánt nelyre érve a saroglyát megfordi

tják, amire a rajta lévő teher lehull. A rudas hordás két ágast kivánt. Van azonban néhány egyágas teherhordási mód is. Az egyágaa teherhordási forma legegyszerűbb módja az,amikor egy faágat.gallyat szúrnak a teherbe, vagy hozzákötik /szalmát, szénát, gallyat, venyigét, stb./ a terhet és a gallyat, ágat veszik vállra és igy függesztve viszik a terhet. Az erdőről való gallyhordásnál általános volt. Öreg emberek a járásban segítő bot

jukat is felhasználják alkalomadtán ilyen forma teher-