Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
hordáara.Szerkezetét tekintve idesorolhatjuk azokat a teherhordási formákat is, amikor valamilyen egyágu eszközzel /például villával , lapáttal , ritkábban ásóval, stb./ vállra vetten hordanak valamilyen terhet. Ezek közül leggyakoribb a villával való szalma, alom, trágya, széna, stb. hordás. Az egy- és többágas teherhordás kombinációja a kákő . illetőleg a kákós teherhordás /10. kép/. A kákó nem más, mint két rövid, a háton jól fekvő fa, amikbe egy-egy meghajlított ágat, vesszőt szúrnak bele. A két ágat madzaggal össze is lehet kötni, de anélkül is jól megtart szál8s terményt, kisebb zsákot, különben széthulló hátiterhet. A kákÓB teherhordás kizárólag férfi feladat. Mindinkább elhagyják, ma már alig ismerik. A kákós teherhordás már az eszközös teherhordás körébe tartozik. Legközelebb áll hozzá a puttonyos teher hordás. A puttonyt a környékbeli kádárok készitették és a nyirlugosiak vagy a műhelyekből vagy a szomszédos piacokon, vásárokon vásárolták /11. kép/.A puttonyos teherhordásnak határozott idényjellege van, mert csak ősszel,szüret táján használják gyümölcs és főleg szőlőszedésre, szállításra /szüretkor a tőkétől a kádig./ A vizhordás eszköze nem is olyan régen általánosan a nagyobbára mázatlan vászon vagy másnéven oláhkorsó volt. Ebben vitték a vizet a mezőre, de ezzel hordták a kútról ie a házakba. H e iy D en sohasem volt fazekas, a korsókat a falun átmenő szekeres fazekasoktól, de méginkább a nyírbátori, debreceni vásárokon vették. A korsót napjainkra a kanta /vizeekanta/ vagy kanna /vizeskanna/ váltotta fel. Ezekből elterjedtebb a mázae. Ezeket használják a tej szállítására is /te jeskanta , tejeskanna /.A kannák hordásának széleskörben elterjedt formája az, hogy
