Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

tovább nem bővíthető hetár velejárója/ azt bizonyltja, hogy a földmüvelés jelentősége nem érhette el a szomszédos községek átlagát /ahol általában a határ háromnyomásos , tehát a nyirlugosinál intenzivebb művelését gyakorolták/. A földművelés behatóbb vizsgálatát nem végeztem el, de megállapítható, hogy a vizsgált korszak vége felé jelentősége megközelíti és talán meg is haladja az állattartásét. 26 Az eddigi legeltető sre és a gyűjtött réti szénára alapozott szarvasmarhatartás jellegét a földmüvelés szerkezeti átalakulása /a kapásnövények, burgonya,kakorica, dohány termesztésének növekedése, a takarmánytermesztés és a trágyázás nagyobb arányúvá válása/ megváltoztatta. Mindez végül is az árutermelésre való áttérés folyamatát jelzi. Az árutermelés elsőként az állattenyésztés arányainak megnövekedésében nyilvánult meg, ami Nyirlugoson egy korszerűtlen határhasználati rendszer konzerválására ós a hagyományos kisparaszti állattartás extenzív jellegű elemeinek fennmaradására épült. Az árutermelésbe viszonylag később bekapcsolódott földmüvelés nagyrészt átalakította a nyirlugosi gazdálkodást, igy az állattartást is. Ez a folyamat azonban még ma sem fejeződött be Nyirlugoson. Jegyzetek: 1. A juhállomány Nyirlugoson 1895 és 1911 között 1963 dbról 302-re csökkent.Majd 1926-ig 790 db-ra emelkedett, ennek zöme a nagybirtokosoké volt. 2. Szabolcs megye állatállománya az 1828. évi összeirás szerint: ló: 7716. ökör: 6295, tehén: 5514, borjú: 2686, sertés: 3733, juh: 12 295 db. /

Fényes E.. 1839. IV. 213./