Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

3. Magyarország földbirtokosai, 1893. 590. 4. Balogh !

.. 1965. 398. 5. Bellon T.

, 1965. 436. /Nyiradonyban és a többi szom. szédos községben a határt három nyomásban művelték, tehát a határ egyharmada volt csak legelő./ 6. 1935-ben a Nyirség állatállományának 49 %-a sertés volt: Márton B.

. 1941. 57-58. 7. Balogh !.

. 1965. 396. 8. Bellon T.

. 1965. 436. 9. Wellmann I.

. 1961. 347-356. 1.; Szabadfalvi J.

. 1970. 133.; Balog.1 I.

. 1959. 91., 1965. 416. sk. 10. Bellon T.

. I965. 435, 438. 11. Dobrosi !.

. 1971. 8. 12. Fényes E.

. 1839. IV. 210.; Nyárády M.

. 1939. 208. 13. Márton B.. én. /1929/ 10. 14. Bellon T.

. I965. 435.; Balogh I.

. I965. 375. 15. Vö.: Balogh I.

. I965. 371-373. 16. Bellon T.

. I965. 436. 17. Márton B., 1929. 18. A termesztett tökfajták: bécsi tök

, disznótok

, ritkábban verestök és hárbuctök

. A fehér héjú bécsi tököt és a zöld disznótököt nemcsak takarmányozásra,hanem /sütve,illetve főzeléknek elkészítve/ emberi táplálkozásra is felhasználják /Gunda B. gyűjtése./ 19. Népszámlálás, 1871. 492-493. 20. Magyarország földbirtokosai, 1893. 590. 21. Für L.

. 1970. 273. 22. Az ól és az istálló elnevezése Nyirlugoson és a környező falvakban is keveredik.Eredetileg az ól kifejezés a tehén-, az istálló pedig a lótartással járt együtt. Megfigyelhető, hogyha a lovat felváltja a tehén, vagy fordítva, a korábbi elnevezés él tovább, E-