Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

éltek.Az 1920-aB évekig nagy volt a fuvarlehetőség, lóval sokan eljártak a guthl erdőbe "

fát lógerezni

". Az ökörtartás sokkal költségesebb volt a tehénnél, ezért foglalkoztak vele főleg a nagyobb birtokosok.* szegényebbek számára a többféleképpen hasznosítható tehén jövedelmezőbb volt. Az igavonásban már a századforduló tájától kezdve az ökör helyét egyre inkább a tehén, illetve a ló foglalta el. Ma már csak elvétve találni ökörfogatot, de már a két háború között is kevés volt. Az ökrök Bzémának csökkenése egyfelől az intenzivebb, gazdaságosabb tartásra való áttérést jelzi, másrészről az elsze23 , , , » genyedest is. J 1870-ben meg a nyírbátori járásban 5925 tehénnel szemben 4110 ökör volt,tehát számaránya nem isssifc— kai kisebb. A következő táblázat a nyirlugosi szarvasnsrhaállomány kor és ivar szerinti alakulásét mutatja: bika tehén Igásökör borjú növendék hizó összesen 1895 9 484 217 174 249 1133 1911 11 588 98 200 235 24 1156 1935 12 662 66 84 474 2 1300 1942 5 669 60 109 615 1 1459 1962 1 786 3 117 517 203 1627 1966 663 130 409 58 127B 1 A táblázat egy fontos haszonvételi forrásra is utali a növendékmerha, bika, tinó, üsző nevelése és eladása 3-4 éves korban főként a tehetős 15-30 holdas gazdák számára