Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

tatásában betöltött szerepe mind nagyobb jelentőségű lett. A nyiregyházi Ktsz-ek zömmel 1947-1952-ben alakultak 15 meg a következő keretek között: A Ktsz neve: Taglétszáma Jelenlegi állapota Vas ás Fémipari 75-100 működik Faipari 50-60 n Spitőipari 80-150 ti Szobafestő és mázoló 18-25 n Textilruházat 120-150 Borbély és fodrász 75-90 it Cipész 120-150 Fényképész 15-20 Elekterfém 45-60 Fémipari jevitó 60-70 beolvadt Ktsz-be. A miniszteri és tanácsi irányitásu vállalatok mellett a kisipari termelő szövetkezetek is figyelemre méltóan fejlődtek. Az általuk foglalkoztatottak száma állandóan nőtt, e 1970-re több,mint háromszorosaira emelkedett. /: - 875 főről 2.981 főre - :/. Növekedett termelésűk értéke és a termelékenység szinvonala is jelentékenyen emelkedett. Szervezetileg megszilárdultak, gazdaságilag megerősödtek. A belső piac mellett egyre jelentősebb szerepük lett az exportban is. Különösen kiemelkedett a Nyirségi Ruházati, a Nyiregyházi ^lekterfém, a ííéomüvászetí és Háziipari,