Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

valamint a Kyiregyházi Cipész Kisipari Termelcszövetkezet. 16 Egy 1954. évben v*égzett kimutatás szerint városunk különböző üzemeiben 2500 ember dolgozott már. A fermentáló üzem mellett jelentős munkáslétszámmal dolgozott a cipőgyár, az időközben alakult ruhagyár, a vas- és fémipari üzemek, s a kisipari termelőszövetkezetek. A háborús károk helyreállítása után 8 termelés mére:teinek kiszélesítésére, a termelékenység növelése lett a fő cél. Ezek megvalósítására évről-évre nagyobb összegeket forditott a város beruházásokra. 1949 - 1956. év végéig az ipari beruházások értéke meghaladta a 200 milliót/: - Eohányfermentáló,Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat,Ruhagyár, valamint ' számos kisebb üzemet építettek a tanácsi iparban is, stb. - :/, az építőipari beruházások.megközelítették a 10 millió forintot. A beruházott összegek 60 %

m át épületekre, mig egynegyed részét gépekre és technoló17 giai berendezésekre használtak fel. A magánkisipar erősen visszafejlődött ene az iuőre. Az 1950-es évek elejére a vállalatok és Ktsz-ek létszáma megközelítette a 2000 -t, a magánkisipar mindössze 543-as létszámmal szerepelt. A nyilvántartott 543 magánkisiparos 14 iparcsoportban dolgozott. Megoszlásuk a következő volt 18 1./ Vas, fám és gépipar; autószerelő és javitó 1 ötvös 1 késes - köszörűs 2 lakatos 14 kovács, szerszámkovécs 14 látszerész 1 mérlegkészitő 2 műszerész 10