Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

Megoszlásuk a következő volt: 4 cipész csizmadia szíjgyártó férfiszabó 180 140 7 110 39 74 26 34 36 69 kőműves kőfaragó ács 75 3 3 69 26 47 3 5 15 27 nőiszabó asztalos hentes molnár kerék és kocsigyártó kovács lakatos borbély és fodrász pék látszerész .. női kalapos kötélverő szobafestő Szen kivül néhány ipsrágnsk volt még 1-2 képviselője. A magánkieiparosok az 1945 előtti években hasonlóan továbbra is segéd, vsgy tsnonc nélkül, kis műhelyekben dolgoztak. A szükséges nyersanyagokat a Kisiparosok Országos Szövetsége /: - KIOSZ - :/ utján,kiutalás formájában szerezték be. Nyíregyháza és környéke jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezett mindig, s ez mindjárt a felszabadulás után is feszítőerőként jelentkezett. Megoldásként munkaigényes, képesítéshez nem kötött foglalkoztatásról kellett gondoskodni, mely összeegyeztethető volt az országos szükséglettel is. 1946. februárjában Vass Zoltán miniszter látogatott Nyíregyházára, s tárgyalt a megye és a város vezetőivel a munkaerő-tartalék hasznosításáról. -, Legcélszerűbb megoldásnak az építőiparban, valamint az élelmiszeriparban való foglalkoztatás mutatkozott. Kb. 10.000 férfi munkábaállitásáról volt szó.