Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

A felszabadulás, majd a proletárdiktatúra megvalósulása alapvető változást eredményezett társadalmunkban. Nyíregyháza is nagy utat tett meg, pótolva a Horthy korszak mulasztásait. A fejlődés egyik mutatója, a foglalkozások átrétegeződése azonban még elég hosszú ideig váratott magára. Az iparban foglalkoztatottak arányának érezhető növekedése csak az 1960-as években kezdődött. Először meg kellett teremteni a fejlődés alapfeltételeit. A stsbilizáció az ország gazdasági helyzetét ugrásszerűen megjavitotta, majd az MKP III. Kongresszusa javaslatára megindult az ország újjáépítését előirányzó hároméves terv. Ebben az újjáépítésben jelentős szerep várt az építőiparra, mely enyhítette Nyíregyháza munkanélküliségét is. /: - bér még igy is sok a vándormunkásunk, az u.n. "ingázó"! -:/ A kapitalista építőipar városunkban 80-100 szakmunkást, 200-250 segédmunkást tudott foglalkoztatni. Az utolső békeév építkezéseinek értéke alig érte el az 500000 Ft-ot. Tiz évvel később már a kétezer főt is túlhaladta az építőiparban dolgozók száma, e ujjitások és korszerű gépek segítségével, sok esetben pedig pótolták is a mun kázkezet. 1951-ben a 61/2. Építőipari Vállalat 45 millió, a 6. számú Mélyépítő Vállalat 22 millió, az Útfenntartó Vállalat 26 millió, a Tatarozó Vállalat 5,5 millió, a Lakatosipari Vállalat 5,4 millió forint értékű munkát végzett. 6 Az 1948-54 közötti esztendők országos beruházásainak egyoldalúsága, s az ebből adódó aránytalanságok, - a la-