Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

hózséget a szénnel valé ellátás okozta. Ezt a város a borsodi bányászokkal kötött szerződéssel oldotta meg. /:- Szénért élelmiszert adott! - :/ * A város vezetősége a legégetőbb feladatok végrehajtása közben már előre tekintett, s a kommunista párt vezetésével már 1945-ben átmeneti tervet dolgozott ki a város újjáépítésére és továbbfejlesztésére. Különösen fontos volt a termelő tevékenység beindítása a városban. A Rőth és István malom megindította csereőrlését, mely biztosította a város lisztszükségletét. Munkába állt az olajütő üzem. a kisebb darálő malmok, a vágóhíd, a szikvizüzem, a szőlőtelepi szeszfőzdék, az "ecetgyár" stb. Működésüket erősen nehezítette a nyersanyag- és fűtőanyag p hlánya. A kisiparosság helyzete a háború befejezésekor válságos volt, 1945 elején az átmeneti munkaalkalom hiánya után feladataik megnőttek, mivel a nehéz viszonyok miatt a lakosság csak helyben tudta szükségleteit kielégíteni. Ahogy a háborús kábultság után konszolidálódott az élet, ugy lassan, fokozatosan jelentkeztek ezek a szükségletek. Természetesen az anyagellátás nem volt zökkenőmentes, nehézséget jelenteit a kisiparosok felszereléshiánya, s növelte a nehézségeket a megindult inflációs folyamat is, - igy nem lehetett csodálkozni, hogy sokszor a legminimálisabb megrendeléseket sem tudták kielégíteni. 1945 végén 1180 kisiparost vettek nyilvántartásba városunkban. ** /t - Valamivel kevesebb, mint a haboru utolsó éveiben. - :/ A kisiparosok közül most is a bőriparban dolgoztak a legtöbben. /: - kb. 28 % - :/